
Az szak-amerikai indinok mr a fehr telepesek megjelense eltt is pazarul dsztettk holmijaikat. A legszebb s legdrgbb takarkat a csilkat np ksztette. A pomo trzs asszonyai ltal font kosarak szvesen ltott ajndknak szmtottak. A pueblo indinokat fazekasmunkjuk tette hress az egyedi, szp mintk miatt. Messze fldn elterjedt szoks volt a brholmikat a sndiszn vagy a tarajossl sznesre festett tskivel kesteni. Az eurpaiak j anyagokat s dszeket hoztak; pl. szvetet, veggyngyt. A sznes veggyngydszts az szak-amerikai indin trzsek kztt hamar npszerv vlt. Mokaszint, mellnyt, pipa- s dohnyzacskt, fegyvert, gyermekjtkot, amulettet hmeztek ki gynggyel. Nem ismertk a szvszket, de a gyngyhmzst tklyre fejlesztettk.
Engem mulatba ejtenek a gazdagon dsztett, geometriai, virg s levl motvumokat brzol trgyaik.
Egyszeren csodlatosak!

|